Fülszöveg: A gyűjtemény elbeszéléseiben, méregkeverőkről, prostituáltakról, kikapós asszonykákról, apácákról, csalókról, mártírokról, kuruzslókról, hóhérfeleségekről és kígyónőkről egyaránt szó esik. A rövid és szórakoztató történetek hiteles képet adnak a nők korabeli társadalmi helyzetéről, életmódjáról, szenvedéseiről, sőt -mivel a szövegek kivétel nélkül férfiaktól származnak- bizony nem túlságosan hízelgő megítéléséről is. A 16-17. század már szinte teljesen elfeledett irodalma különleges csemege lehet mindazok számára, akik kedvelik a szórakoztató, eseménydús, kissé véres és kegyetlen, olykor pajzán vagy egyenesen obszcén olvasnivalót.
A kezembe akadt, mert...
időnként van, hogy a történelem szak győz a magyar felett. :) De komolyra fordítva a szót: a kiajánló alapján a bennem élő, és rendesen elnyomott feminista azonnal sikítva követelte. :)
Közös történetünk:
Komoly bajban vagyok, mert annyira jó előszóval van megáldva a kötet, hogy szívem szerint lopnám az egészet, annyira pontosan és találóan összefoglalja a könyv érdemeit.
Magyar László András a 16-17. században lejegyzett történetekből válogatott egy gyűjteményes könyvre valót, melynek középpontjában a NŐ áll, illetve annak középkori démonizálása.
Olykor megbotránkoztató, néhol pikáns, valahol dühítő, de mit lehet tenni, hisz a sötét középkor nem azért kapta a nevét, mert magnasoni módon máshol lett kiszögellve a Nap, és épp végtelen éjszaka volt Európa felett.
Ha a modern világ novellái a blogbejegyzések, akkor ezek a hol rövidebb, hol hosszabb történetek a középkoré, melyben furcsa mód ma is nagyon ismerős megállapítások születtek. Lám-lám, nincs új a nap alatt, s bizony egy céda már akkor is többet ért, mint egy rendes, dolgos, hímsoviniszta megfontolásból elnyomott asszony... vagy ha a férfiember valami kapitális baromságot követett el, életbe lépett a Cherchez la femme! és kenték rá az egészet a Zasszonyra, akit biztos megszállt az ördög.
Hülyék és főleg végtelenül igazságtalanok voltak már (vagy még) akkor is a férfiak, ám ettől függetlenül e könyvecske igazán tartalmas és élvezetes olvasmány. Nem szabad mellre szívni, s főleg komolyan venni, hanem el kell merülni benne, s ínyencségként falatozni belőle.
Mert érződik a könyvön, hogy igazán értőn és szeretőn lett gondozva. Helyenként korabeli metszetek képei illusztrálják, kiegészítve az elbeszéléseket, vagy tovább fokozva azokat.
Külön érdekessége, hogy a történetek nem az irodalom széles tárházából, hanem egyéb világi feljegyzésekből merít, s gondosan ügyeltem a fordításnál, hogy az érthetőség mellett az ízes, korra jellemző stílus is megmaradjon.
Fellelhetünk benne orvosi (vagy tán kuruzslói?) feljegyzéseket, egyházi jegyzeteket, feltételezhetően szájhagyománnyal terjedő anekdotákat (pletykákat), s még szerelemes levelet is. (Amit egyszerűen imádtam!)
Képtelen vagyok megállni, hogy ne írjak Önnek, mert pontosan tudom, hogy Ön ugyanúgy szerelmes belém, ahogy én is Önbe, és hogy soha életemben senki fiát nem szerettem jobban Önnél, ami abból is látszik, hogy Ön lelkileg éjjel és nappal úgy ránehezedik a szívemre, mint valami böhöm malomkő. Egész éjjel beteg vagyok, ha nem láthatom Önt, sőt olyankor is, ha néhanapján sokáig nem láthatom, úgyhogy ah, valósággal beledöglök. De hát azt is észrevettem ám, hogy Ön is ugyanilyen szerelmes belém, ezért aztán nem bírom ki, hogy ne írjam meg Önnek, hogy látogasson meg Ön. De ha egy mód van rá, ne nappal gyöjjön. Az én nagyságám ugyanis olyan, mint maga az ördög, mert pontosan emlékszik a beste, hogy ő hogyan csinálta, amikor fiatal volt, mielőtt még azt az özvegyembert el nem vette férjül...
Persze ez csupán egy rövidke ízelítő, hogy mire számíthat az, aki kezébe fogja a kiadványt. Összességében véve inkább mosolyogtató, mint polgárpukkasztó a könyv, igazi csemege egy korból, mely talán már letűnt, mégis kínosan ismerős jó pár szituáció.
Kinek ajánlom?
- történelemtanároknak, hogy tegyék csak nyugodtan ajánlott irodalommá,
- harcos feministáknak, hogy edződjön a tűréshatáruk,
- a történelem különlegességei iránt nyitottaknak,
- Csernus-rajongóknak mindenképp,
- társadalomtudomány és szociológia szakon mindenkinek,
- Amadeának, mert szerintem ő szeretni fogja (ha mást nem is, de a korabeli szerelmes levelet tutira),
- a középkori romantikát olvasóknak, hogy lássák, a valóság tulajdonképpen így nézett ki. :)
A könyvnek egyébként most lesz a bemutatója is, melyre mindenkit szeretettel vár a Gondolat Kiadó!
Egyébiránt két dolog biztos így a könyv befejeztével!
1. Én ott leszek a bemutatón, mert ne tudjátok meg... illetve pontosan, hogy DE, tudjátok meg egyszer ti is, hogy milyen élmény Gondolat-könyvbemutatón részt venni.
2. Fogok még olvasni a szerzőtől.
A Gondolat Kiadónál már korábban megjelent Repülőkenőcs címmel egy szintén izgalmasnak ígérkező válogatás Magyar László Andrástól, mely szintén helyet kap hamarosan a polcomon.
Hogyan készíthetünk szerelmi bájlevest? Ki találta fel az óvszert? Mire jó a vakond zsírja, a sün bőre vagy a bivaly teje? Hogyan próbálták a régiek befolyásolni magzatuk küllemét, hogyan kíséreltek meg óriásokat és törpéket tenyészteni? Kik a méregleányok? Mi a szűzlánygyógymód? Hány típusa van a csóknak? Ki volt a legkövérebb ember? Lehet -e levélben gyógyítani? Miért nem járt vécére Mao elnök? Mi a jobb gyógyszer: az álom vagy a hideg víz? Ki volt a fogarasi fenomén? Milyen szagúak a betegségek? Ebben a könyvben az egészséges és a beteg testtel kapcsolatos hagyományokról, szokásokról, furcsaságokról, egyszóval testkultúránk múltjáról mondunk el néha mulatságos, néha pedig meghökkentő, sőt egyenest megdöbbentő történeteket. Kötetünk kétféleképpen is olvasható. Forgathatjuk úgy, mint igaz mesék gyűjteményét, folyamatosan olvasva szövegét, ám használhatjuk valamilyen különös enciklopédiaként is, amelynek csak egy-egy szócikkébe pillantunk bele.
0 megjegyzés:
Ne tartsd magadban...
Mondd el bátran a véleményed!